Ha hamarabb eszembe jut, hogy ilyen módon is lehet kismama naplót vezetni, már rég' nekiláttam volna. Persze megőrzök minden papírt, leletet, fecnit -, amire feljegyzek olyan fontosnak tűnő adatokat, mint a hasam kerülete vagy, hogy épp milyen ételkombinációkat kívánok - csak elfelejtem, hogy melyik "biztos helyre" tettem őket...
Itt egy helyen lehetnek, már amiket utólag megtalálok vagy emlékezetből össze tudok gereblyézni és persze azok az élmények is amiket ezek után szerzek, vagyis szerzünk együtt Bubuval 😊
Már a 6. hétben voltam, mikor a gyanúmnak engedve csináltam egy terhességi tesztet, ami pozitív lett. A terhesség tényét néhány nappal később a nőgyógyászom is megerősítette, és ezzel kezdetét vette a névválasztási procedúra. Amíg nem tudtuk a nemét lány és fiú nevekben egyaránt gondolkoztunk: Levente, Oszkár, Enikő, Panni. Ezek voltak a favoritok, illetve még szóba jött a László is. A párom is László, és szerette volna tovább vinni "a nevet".
De addig is hívni kellett valahogy. Az első ultrahangra készülve Laci megkérdezte, hogy "mit fogunk ott hallani?""Édesem, nem sokat, mivel ez egy képalkotó eszköz." - válaszoltam. Erre ő: "Végül is víz alatt, legfeljebb annyit tud mondani, hogy bu-bu-bu-bu-bu..." 😆
Az apjának hála így lett gyermekünk neve Bubu. Majd a 16. héten, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy kisfiú, az apja gyorsan el is döntötte, hogy László lesz, mint az apja, és az ő apja, meg annak az apja... 😏 Hát, legyen. De a Bubu rajta maradt, és azt hiszem ezen már semmi nem változtathat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése